Van egy étel, vagyis inkább egy fajta étel, amire illik a popcorn jelző. Nem, nem pattogatott kukoricával van töltve, vagy panírozva, a név inkább az apró és ropogós falatkák hasonlóságából ered. A legelterjedtebb a popcorn shrimp, vagyis rák, és ez azt jelenti, hogy pici koktélrákocskákat paníroznak be ropogós bundába, majd sütnek ki olajban. Ezeket aztán – a popcornhoz hasonlóan – az ember csak úgy dobálja be a szájába, mert olyan finom, és ropogós.

Ugyanezt csirkével elkövetni nem csak költségkímélő, hanem finom is, és nekünk, magyaroknak is könnyebben elérhető. A panko morzsa sem lehetetlen küldetés, nagyobb hipermarketekben, és online is kapható, és kár is lenne helyettesíteni, mert a fehér kenyér, héj nélküli, nagyobbra darált morzsái adják azt a levegős roppanós külsőt, amire itt szükség van. A másik hozzávaló az író.

Erről egyszer már írtam (bocs a szóviccért), mégpedig itt, röviden annyi, hogy ebbe pácolom a csirkét, hogy omlós és puha maradjon, majd rögtön ezután forgatom lisztbe és/vagy keményítőbe, esetleg, jelen esetben, panko morzsába, majd így, ahogy van, kisütöm olajban. Persze az írót helyettesítheted kefírrel, vagy készíthetsz gyorsan magadnak: 1 evőkanál ecetet önts annyi tejbe, hogy pont 2 és ½ dl legyen az ecettel együtt. Hagyd állni 5 percet, és látni fogod, hogy kicsit túrósodik: már használhatod is. Ez a módszer egyébként azért is zseniális, mert az írót azzal ízesíted, amivel csak akarod, tehetsz bele fokhagymát, csilit, mézet, fűszerpaprikát, vagy amit akarsz, ezzel az ízek szépen beszivárognak a húsba.

Az alábbi recept teljesen alap, ízesítsd úgy, ahogy akarod, de már önmagában is nagyon jó.